Kompetencia körök                    

Alapszabály SZMSZ 1.Közgyűlés 02.25. Hiradó.hu,090129. Kompetencia körök Búcsúztatás Családi nap Közlemény Fejl.ped.képzés. ELEVEN TEAM Honlap Fel

SZAKMAI ANYAGOK, ÁLLÁSFOGLALÁSOK  I.                FePE

FEJLESZTŐPEDAGÓGUS

KOMPETENCIA KÖRÖK – TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK

A fejlesztőpedagógus olyan szakember, aki korszerű ─ ez irányú szakmai továbbképzéseken megszerzett és megújított ─ pszichológiai ismeretei birtokában szakszerűen végezheti a különböző beilleszkedési és /vagy funkciózavarokkal küzdő gyermekek pedagógiai szűrését, prevencióját és korrekcióját csoportos vagy egyéni formában.

Speciális elméleti és módszertani felkészültsége révén hatékonyan elősegítheti az alapkészségek /írás, olvasás, számolás/ elsajátítását az eltérő, lassúbb érési tempójú gyermekeknél, egyben szerepet kaphat a tehetségesek korai felismerésében és gondozásában.

ISMERI a fejlődés - fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit.

SDAJÁTJA a tanulási zavarok pszichológiai és pedagógiai diagnosztikája,

KÉPES ezek gyakorlati alkalmazásáram az eredmények elemzésére, értelmezésére.

TISZTÁBAN VAN a fejlesztés elméleti és gyakorlati kérdéseivel, azok prevenciós és korrekciós formáival, egyéni és csoportos módszereivel.

JÁRTAS ezek gyakorlati alkalmazásában mind óvodai, mind iskolai csoportokban, a kiscsoportos vagy egyéni fejlesztés eljárásaiban.

KOMPETENCIÁJA azokra a gyermekekre terjed ki, akik normál intelligencia övezetben helyezhetők el, ép érzékszervekkel rendelkeznek, s érésbeli lemaradásuk vagy funkciózavaruk főként a környezeti károsító hatásokkal indokolható.

NEM TARTOZIK KOMPETENCIÁJA KÖRÉBE az ún. sajátos nevelési igényű gyermekekkel való bánásmód, kivételt képez ha erre speciálisan felkészítő tanfolyami végzettsége van, illetve a megfelelő szakmai konzultáció biztosított.

TEVÉKENYSÉGI KÖRE.

ˇ        végezzen csoportos és egyéni megfigyelést a gyermek természetes közegében,

ˇ        alkalmazzon speciális méréseket gyermekcsoportokban, s a nyert adatok összehasonlító elemzése alapján

ˇ        definiálja a szociális és értelmi fejlődést,

ˇ        határolja le a fejlődés szintjétől való lemaradás tényét,

a gyenge teljesítmény mögött fellelhető funkciózavart,       

ˇ        azonosítsa a lemaradás helyét és mértékét,

ˇ        tervezze meg az adekvát fejlesztő eljárásokat /prevenció vagy korrekció, csoportos vagy egyéni formában/

ˇ  szervezze meg a fejlesztő eljárások alkalmazásához a személyi és tárgyi feltételeket /gyakoriságát, helyét, időpontját, időtartamát/,

ˇ  végezzen kontrollvizsgálatokat fejlesztőhatás eredményességének bemérésére.

KAPCSOLATTARTÁS.

Konzultáljon a gyermek pedagógusával, az intézményben dolgozó pszichológussal, a gyermekvédelmi felügyelővel, a szülőkkel, a társintézményekkel.

Kompetenciája határait meghaladó problémák esetében tapasztalatairól szakvéleményt adva, speciális szakembertől kérjen segítséget.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

A fejlesztő pedagógus heti munkaideje, a közalkalmazotti jogviszonynak megfelelően, heti 40 óra, amelyből az intézményben kötelezően eltöltendő idő maximum 24 óra. Ez utóbbi a következők szerint oszlik meg:

 19 óra közvetlen fejlesztő foglalkozás

ˇ         5 óra: szűrés

                          hospitálás

                          szülőkkel való foglalkozás.

Heti munkaidejének további részét a szakfeladatnak megfelelő, azzal összefüggő feladatok ellátására fordítja. Ezek különösen:

ˇ         szupervízión, konzultáción való részvétel;

ˇ         szakvélemények elkészítése, foglalkozások naplózása, a gyermek érdekében szükséges konzultációk, levelezések /pedagógussal, szakértői bizottsággal stb./, valamint a foglalkozásokra való felkészülés, szakmai ismeretek bővítése, a szakirodalom követése.

A fejlesztő óra azonos minősítésű a tanórával, hatékonysága csak rendszeres megtartással biztosítható.

ETIKAI ELVÁRÁSOK

A fejlesztő pedagógus működését a pszichológusi és pedagógusi etika szabályinak szellemében végzi.

Budapest, 2005. június 24.                              A Fejlesztő Pedagógusok Szakmai Egyesülete

A kiadmány hiteléül.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin elnök

pedagógiai szakpszichológus

Fejlesztőpedagógia szakfelelős, programkoordinátor

 

KÉPESÍTÉSEK

 A 41/1999.(X.13.) OM. rendelethez tartozó 2. sz. melléklet „ Szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló oktatási miniszteri rendeletek jegyzéke” alapján: „ A tanító, fejlesztési (differenciáló) és az óvodapedagógus fejlesztési szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 28/1997. (IX. 16.) MKM rendelet” tartalmazza azokat az akkreditált képzéseket, amelyeknek a kimenetele garantálja a fent felsorolt kompetenciákat.

Az ELTE továbbképzési keretein belül a „Fejlesztőpedagógus” 120 órás tanfolyam és a pedagógus szakvizsga választható tanulmányi területe: „Preventív és korrektív pedagógiai pszichológia”.

 Az érdeklődő bővebb információhoz juthat a www.ppk.elte.hu honlapon.

 

 

 

 

  •  AZ ISKOLAPSZICHOLÓGIA FÜZETEK HASZNÁLHATÓSÁGÁNAK

    ÉLETKORI ADEKVÁCIÓJA

     3-6 és 6-10 éves korosztályhoz javasoltak

     

      3.f. Kalamár H.: A „CAT” bemutatása és használati lehetőségei…

      4.f. P. Balogh K.: készségfejlesztő eljárások Tz,-ral küzdő kisiskolásoknak

      5.f. Kalamár H.: Tíz alkalom  Tan.zav. – korrekciójához kapcs. fejl.program

      6.f. Kreácsik J.: A Wartegg – Teszt bemutatása, iskolai alkalmazása

      7.f. Szitó I.: Kommunikáció az iskolában

    10.f. T. B. Gutkin: Az iskolai konzultáció elmélete és technikái

    17.f. P. Balogh K.: Módszerek a Tan.zav. csoportos szűrésére és korrekciójára

    18.f. Kalamár H.: Tanulási zavarok korrekciója és személyiségfejlesztés

    20.f. Kuhn G.: A beszédészlelés fejlesztése óvodásoknál és kisiskolásoknál

    Gyarmathy É.: Játékkatalógus

    21.f. Gyenei M.: Tanulási zavarok korrekciója tanítási órán

    24.f. Fodorné Földi R.: Testnevelési játékok a Tz. prev-jában és korrekciójában

    25.f. Martonné T. M.- Kollár K.: A tanulók életmódjának kérdőíves vizsgálata

    27.f. Mándi M.G.-né: Tantárgyakba integrált fejlesztő program alkalmazása

    28.f. Dehelán É.: Tapaszt-k a kompl. mentálhig.prev. lehetőségeiről óvodában

    30.f. Gyenei M.: Iskolai tanulás – tanulási zavarok – fejlesztés

     

    AZ ISKOLAPSZICHOLÓGIA FÜZETEK HASZNÁLHATÓSÁGÁNAK

    ÉLETKORI ADEKVÁCIÓJA

     10 – 16 éves korosztályhoz javasoltak

     

      2.f. Szitó I.: A tanulási stratégia fejlesztése

      3.f. Sziszik E.: A „JEPQ” személyiség kérdőív használata

      6.f. Kreácsik J.: A Wartegg – teszt bemutatása, iskolai alkalmazása

      7.f. Szitó I.: Kommunikáció az iskolában

      8.f. Bugán A.: Csoportmódszerek az iskolában

      9.f. Czvik – Sziszik: Kísérleti tapasztalatok a kompetencia fejlesztésére

    10.f. T.B. Gutkin: Az iskolai konzultáció elmélete és technikái

    11.f. Kalamár H.: Kreat. és komm. fejlesztése serdülők önismereti csop-jában

    12.f. Martonné T.M.: Pályaválasztás és szelekció

    Sallay H. – Perge J.: A szociometriai módszer alkalmazása

    13.f. Magyar J.: Egy kiscsoportos fejlesztő program kísérlete

    19.f. Bácskai J.: Önismereti csoportok céljai és módszerei

    22.f. Dehelán É.: Egy pályaválasztás - érettségi fejlesztő módszer alkalmazása

    23.f. Szőnyi O.: J.R. Metamorfózisok tesztjének ismertetése

    25.f. Martonné T.M. - Kollár K.: A tanulók életmódjának kérdőíves vizsgálata

    26.f. Sütőné K.Á.: Szociális készségek fejlesztése kamaszkorban

    29.f.Kulcsár É.: A serdülőkori fejlődés pszichológiai jellemzői

     

    Az Iskolapszichológia füzetek kedvezményesen megvásárolhatók

    a FePE székhelyén: ELTE PPK Kazinczy u 23 – 27.

     

    AJÁNLOTT IRODALOM

     Csépe V.(2000): Az olvasás-és írásképesség zavarai. In. Illyés S. : Gyógypedagógiai alapismeretek Eötvös József Kiadó, 239-278.o.

    Mérei F.- Binet Á. (1981): Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest

    Turner J. (1981): Az értelmi fejlődés. Gondolat Kiadó, Budapest

    F. Földi R.(1998): Hiperaktivitás és tanulási zavarok. Comenius Bt. Pécs (új kiadás) 2004. 16-44; 76-80; 132-147.o

    Martonné Tamás M. (2002): Fejlesztő pedagógia. ELTE Eötvös kiadó, Budapest

    Mesterházi Zs. (1997): Diszkalkuliáról pedagógusoknak. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest

    Dékány J. (1999): Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, Budapest

    Katona F. (1999): Klinikai fejlődésneurológia. Medicina Kiadó, Budapest,

    176-226.o.

    Kulcsár É. (2004): A serdülőkori fejlődés pszichológiai jellemzői Iskolapszichológia 29. füzet  ELTE PPK – Trefort Kiadó, Budapest

    Porkolábné Balogh K. (1990): Módszerek a tanulási zavarok csoportos szűrésére és korrekciójára. Iskolapszichológia 17. füzet (új kiadás) 2005.

    ELTE PPK - Trefort  kiadó, Budapest

    Selikowitz M. (1997): Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek. 2. kiadás Medicina Kiadó, Budapest

    Szitó I. (1987): A tanulási stratégiák fejlesztése. Iskolapszichológia 2. füzet

    (új kiadás) 2005. ELTE PPK – Trefort Kiadó, Budapest

    Torda Á. (1991): Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Tankönyvkiadó, Bp. (Ayers, 71-84.o.; Affolter, 89-94.o., Bauer, 97-114. o., Frölich, 119-130.o

     FEJLESZTŐ PEDAGÓGIA folyóirat egyes számaiban megjelent tanulmányok. Mentor-Sanator Kft. Kiadó, Budapest.

     2003. 6. szám

    Rostás R.- Tóth P.: Serdülők kríziseinek tükröződése rajzaikban. 11-16.o.

    2004. 2. szám

    Balázs A.: Az autizmus fogalma. 4-5.o.

    2004. 3. szám

    Farkas G.: A szenzoros integrációs terápia helye a fejlesztő eljárások rendszerében. 43-46.o.

    2004. 4-5. szám

    Rostás R.: Gondolatok a fejlesztés szükségességéről és lehetőségeiről. 10-13.o. (Elsőosztályosok beilleszkedését segítő gyakorlatok)

    Kovács F.: Orvosi lehetőségek a pedagógia számára kihívást jelentő gyermekek iskolázásában . 20-23.o.

    Kissné Cseh J..: Szűrőeljárások, egyéni fejlesztési terv készítése. Esetismertetéshez kapcsolódóan. 24-31.o.

    Szautner Jánosné: A tanulási zavarok korrekciója kisiskoláskorban komplex fejlesztő eljárásokkal a „Nebuló” család segítségével. 43-46.o. (Nebuló 3. sz.)

    Köles E.- Marton E.- Rab A.: Hiperaktivitás és a figyelem 47-52.o. (figyelemvizsgáló tesztekről, alsós-felsős korosztálynál)

    Ványi Á.: Fülhegyező avagy egy logopédiai gyökerű terápiás rendszer alkalmazásának lehetőségei általános iskolában a szövegolvasás és helyesírás megalapozására. Módszerismertető gyakorló pedagógusok számára 53-70.o.

    Schwammelné Navratil K.: A logopédia szót kap (kér). A tanulási nehézségek kompenzálásának egy lehetséges formájáról 71-77-o.

    2005. 2-3 szám

    Sulyok E.: Fejlesztés neuropszichológiai alapokon, 52-54.o.

    Dinya Miklósné: Mi áll(hat) tanulóim gyenge szövegmegértésének hátterében. 55-57.o.

    Tunyog E.: Az óvodáskorú gyermekek játéka. 104-105.o.

    Pozsonyi M – Tóthné Balogh Á.: A „START” könnyítő óvodai program.

    106-112.o.